Rövidebb lesz a kiküldetés időtartama és nő a rendkívüli munkaidő éves maximuma január elsejétől, hiszen hatályba lép az új Munka törvénykönyvének több, idén elfogadott módosítása. Az új kódex jelentős része már júliusban hatályba lépett, de csak 2013. január 1-től hatályosak elsősorban a szabadságra, illetve többek között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra és a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.

A Munka törvénykönyvéről szóló törvényt - amely 1992-es elődjét váltja fel - még 2011 decemberében fogadta el a parlament, s a legtöbb rendelkezése már 2012. júliusával hatályba lépett.

Kölcsönözhető munkaerő

Az új törvényszöveg szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. Eddig 110 nap volt a maximum.

Az új kódex alapján ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

Így változik a szabadság

Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy 2013. január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.

A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Munka törvénykönyvétől.

Jelentős változás, hogy míg december 31-ig az alapszabadság negyedével a dolgozó rendelkezett, addig január elsejétől a munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.

A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább egyhuzamban tizennégy nap legyen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. Január 1-től a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Megszűnik az átlagkereset

Lényeges változás, hogy megszűnik az átlagkereset, ahol korábban átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. A munkavállalót távolléti díj illeti meg többek között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a Munka törvénykönyve szerint. Korábban a felmentési időre, végkielégítésnél az átlagbér alapján számolták ki a dolgozó járandóságát.

Nő a túlóra felső határa

Új fogalom az úgynevezett általános munkarend is, ami alatt a hétfőtől péntekig történő munkaidő beosztás értendő. A rendkívüli munkaidő éves felső határa a 2012. évben 225 órára, 2013. január 1-jétől pedig 250 órára emelkedett.