A Standard & Poor’s szelektív nem törlesztővé nyilvánította a demokrácia őshazáját, arra hivatkozva, hogy a görög kormány az adósságátrendezés során egyes államkötvény-sorozatokra visszamenőleges hatállyal kollektív fellépési záradékot kíván érvényesíteni.

A kollektív fellépési záradék azt jelenti, hogy a görög adósságot tartó magánbefektetők meghatározott hányada megállapodásra juthat a kötvénykibocsátóval - vagyis a görög kormánnyal - a hitelfeltételek módosításáról, és ez a döntés a befektetők mindegyikére kötelező. Röviden, az S & P annak ellenére, hogy az adósság leírása önkéntes a befektetők részéről, részleges csődeseménynek nyilvánítja a hitelek egy részének elengedését. Az új adós besorolási szint Görögországnál az „SD”, vagyis Selective Default. Az adósságleírásban érintett görög kötvényekre pedig egyenesen a D, vagyis a csődöt jelentő Default kategóriát határozta meg a hitelminősítő.

És az még nem minden. A Standard & Poor's szerint ha elegendő számú kötvénytulajdonos visszautasítja a görög kormány által tett adósságcsere-ajánlatot, akkor Görögország azonnali teljes fizetési csődhelyzettel szembesül, mivel nincs hozzáférése piaci finanszírozáshoz, és ebben az esetben valószínűleg az EU és az IMF, valamint más nemzetközi szervezetek finanszírozási forrásai is elérhetetlenné válnának számára. A Standard & Poor's annyi kiskaput hagyott Görögországnak, hogy ha a befektetőkkel az adósságcserét sikerül végrehajtani, akkor Görögország besorolását visszaemelik a 'CCC' adósosztályzati kategóriába. Az egyetlen jó hír Görögország számára, hogy a német törvényhozás elfogadta az újabb mentőcsomagot. Persze hogy aztán ez elegendő lesz, az jó kérdés.

A Capital Economics londoni elemzői arra számítanak, hogy a most elfogadott segélyprogram valószínűleg néhány hónap, sőt akár néhány hét alatt összeomlik, és Görögország még az idén elhagyja az euróövezetet.

OrientPress Hírügynökség