a klimatológiai adatsorokat vizsgálva a 20. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma.

Az 1970-es évek nagyon kiegyenlített nyarain a hőségnapok száma - amikor a hőmérséklet 30 Celsius-fok felé emelkedik - még a tízet sem érte el. A 2000-es években számuk nem egyszer a 35-40-et is meghaladta, sőt a több szempontból rekordnak számító 2003-ban Budapesten 61 napon emelkedett a hőmérséklet 30 fok fölé.

Azt írták: idén is nagyon magas lesz a hőségnapok száma országos átlagban. Ezzel együtt megjegyezték: míg a korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a relatív magas szám, idén egy szokatlanul hosszú hőségperiódus volt tapasztalható. A július végén kezdődött hosszú kánikulának egy augusztus 24-én érkező hidegfront vetett véget.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalom (Töviskes) településen július 24. és augusztus 25. között 33 egymást követő napon a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot. Erre - mint kiemelték - a XX. század eleje, a megbízható meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa Magyarországon.

Az Alföld délkeleti részén is sokfelé kiemelkedően hosszú volt a hőségperiódus: Derekegyházon, Dombegyházon, Szikáncson és Sarkadon 32, a Békés megyei Eleken 31, Makón, Szegeden és Békéscsabán 28 napon keresztül megszakítás nélkül volt 30 foknál melegebb.

A meteorológiai szolgálat kitért arra is, hogy bár még nincs vége a nyárnak, de a 2018-as év legmelegebb évszaka - meteorológus szemmel nézve is - "furcsa szezonként" vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe. A nyár folyamán - az elmúlt évekkel ellentétben - szélsőségesen erős hőhullám nem alakult ki. Ezt bizonyítja, hogy egyetlen napi legmagasabb hőmérsékleti rekord sem dőlt meg. Sőt az eddig mért legmagasabb hőmérséklet, a Budakalászon augusztus 9-én mért 36,6 fok a 21. század nyarai közül a második legalacsonyabb érték - írták.